A kivándorlóhoz

Ma reggel arra hivatkoztál, hogy nehéz az életed, sok benne az igaztalan és a hamis. Mikor utoljára beszéltünk, még az MSZP-t, ma pedig a FIDESZ-t vádoltad, rossz fizetésről és nehézkes megélhetésről is beszámoltál, hitelről és banki kamatról panaszkodtál, s azt latolgattad, menned kell. Győzni próbáltalak, mikor azt mondtam, a külhoni élet lehetséges, de minden évvel nehezebbé válik, te azonban nem értettél meg, s végső érvként a romlott mentalitást okoltad, mely mint rongy-selejt vesz körül, s…
[block]0[/block]

Fejlett civilizáció

[…] Az ember szabadnak születik, akár az állat. Mégis rabsorsra ítéli magát. Társadalmilag, kollektíven, s egyénileg, önszántából is. Civilizációs börtöncelláinkat munkának, becsületnek, rendnek és rendszernek nevezzük, pedig úgy tűnik, a valóság nem több egy ócska, rosszul működő, igazságtalan és emberellenes létberendezkedésnél. Jelenlegi formájában a munka s az érte járó kompenzáció hamis, hazug, veszélyes felfogás. Önámítás. Az embert kreativitása és zsenialitása teszi naggyá, az pedig csak szabadon szárnyal; munkateher alatt görnyedve tehetetlenre bénul. A rabláncon vergődő…
[block]0[/block]

A boldogságról

A boldogtalanságra csak tudatosan létrehozott boldogsággal lehet válaszolni, a boldogtalanság ugyanis önzés és szeretetlenség, míg a boldogság önzetlenség és szeretet. Szeretettel, megbocsátással, belátással, jóindulattal, könnyed feledéssel bármikor egyetlen pillanat alatt el tudjuk űzni életünk boldogtalanságát. Csupán azt a képességet kell kialakítanunk magunkban, mely segít a szeretet gyakorlásának apró, köznapi lehetőségeit észrevenni, majd e szemléletet lassanként életünkbe kell építenünk. A boldogság nem konkrét, kész állapot, mely valahol a jövőben vár reánk, s melyet akkor érünk el,…
[block]0[/block]

Tökéletesség

Van-e egyetlen igaz egyház? A kereszténység úgy tudja magáról, ő az. Ám a kereszténység azt állítja, hogy egy bennszülött a dzsungelben, ki életében nem hallott a kereszténységről, vagy egy hindu, ki Indiába született, ugyanúgy eléri az Isten megismerését, mint a keresztény, ha ugyan becsülettel megfogadja és megtartja vallása előírásait és útmutatásait. Ez logikusan és igazságosan hangzik, ám ha ez így van, miben más a kereszténység, mint a hinduizmus, vagy a bennszülött törzs természeti vallása? Ha…
[block]0[/block]

Lélekvilág

Komoly elmék is gyakran úgy képzelik, hogy a holtak látnak bennönket. Kínos kérdés, mely elkerülhetetlenül felbukkan az emberben: azt is látják, amikor szeretkezem? S amikor a vécén ülök? Addig nem zavaró a holtak figyelő tekintetének gondolata, amíg tetteink karitatívak, publikusan vállalhatók, sőt kifejezetten alkalmasak arra, hogy a nyilvánosság előtt lengessük őket. Jóleső érzés ugyanis azt gondolni, hogy az odaát világa, Istenestül, angyalostul, holt lelkestül, árgus szemekkel figyeli, miként nagyvonalúan felsegítünk, előreengedünk, megajándékozunk vagy támogatunk valakit….
[block]0[/block]

Shortcut

A hippi mozgalom jól indult, mert többnek indult, mint puszta mozgalom. A mozgalmak megmozdulnak, majd megállanak, végül a történelemkönyvek oldalaira dermednek. A hippik nem így indultak. Ők egy ideológiát képviseltek, s hittek valamiben. Látomásuk volt, küldetéstudatuk és missziójuk. A szeretetet vágyták megfogalmazni és megvalósítani egy olyan világban, mely az önzés, kapzsiság és hatalomvágy erőszakos, zsarnoki, kegyetlen háborúiból lábadozott. Sikerült-e nékik? Mi lett mára üzenetükből és kezdeményezésükből? Hol van ma a szeretet? Hol van ma a…
[block]0[/block]

Oktatás és népvándorlás

Elnéztem ezt a nigériai menekültet, mely a riporternek nyilatkozott Németországban. Panaszkodott az ország időjárására, s panaszkodott a menekülttáborban kapott kosztra is. Kifogásolta, hogy az ételben sok a cukor, s hogy az ellátmány fehéremberekhez van igazítva, miközben ő maga néger. Eltűnődtem azon, hogy ez a szerencsétlen fajankó – ki Nigériába született, majd hányatott-vetett úton valahogy elmászott az ígéret földjéig, Németországig, emitt aztán emberként bánnak véle, naponta háromszor megetetik, biztosítanak számára tisztálkodási lehetőséget, németül tanítják, munkához juttatják,…
[block]0[/block]

Bércsapda

Könyvet az ember nem kötelességből, nem is kényszerből, még csak nem is pénzért, hanem a szívéből ír, ezért a maga emberi teljességét beléadja, minden kvalitását és képességét reá szánja, egyetlen parányi szikrát sem spórol ki belőle, egyetlen vesszőt vagy pontot sem vet oda léhán, egyetlen gondolatot sem hanyagol vagy nagyol könnyelműen. Ez az alkotás. Nem pénz motiválja, hanem az emberi anyag, az emberi láng, a lélek tüze. A könyv fordításán két fordító dolgozott. Mindkettőt becsülettel, nagyvonalúan…
[block]0[/block]

Skatulya

[block]0[/block]– Én így vélem – mondtam néki. – A véleményed beskatulyáz engem – kérte ki magának. – A vélemény nem skatulyáz, csupán rámutat a skatulyára. A skatulyát az hozza létre, aki önszántából belébújik – feleltem.

Egyház és evolúció

Az egyház elfogadja az evolúciót. Ez azt jelenti, hogy az egyház elfogadja, hogy az emberi test állati jelenség, állati megnyilvánulás, pusztán és tisztán biológiai ügy, tárgyi maradvány, materiális kérdés. Elfogadja, hogy a test, még ha Isten ötlete is, a biológia (az anyag) állati terméke, s hogy csupán a lélek teszi ez állati terméket isteni befolyású, s Istenhez méltó jelenséggé. Az egyház elfogadja, hogy lélek nélkül a test csupán evolúciós anyagtermék, biológiai jelenség, melynek semminemű isteniséget…
[block]0[/block]

Hierarchia és fejlődés

Az egyház teli van hierarchiával. Ember és ember, de leginkább Isten és ember közötti hierarchiával. A kép jó és rossz, tökéletes és tökéletlen ellentétpárját sugallja. A hierarchia, az egyenlőtlenség, az alá- és fölérendeltség meggátolja az egészséges kapcsolatok és értékrendek (önképek, istenképek, önértékelések és szerepeink értékelésének) létrejöttét, s mérgezi a már meglévő kapcsolatokat. Folytonos ítélkezésre és bizonygatásra késztet, megakadályozza az erőteljes, dinamikus, szabad és kreatív fejlődést, elnyomja a saját hangot. Szabályokat és abszolút ideálokat (modelleket) ad,…
[block]0[/block]

A tanulásról

A tanulás az emberi élet egyik legmeghatározóbb élménye és evolúciós faktora. A tanulás azonban elfajult, s ma már egyáltalán nem azt jelenti, amit jelentenie kellene, sőt egyáltalán nem azt a funkciót tölti be, melyet be kellene töltenie. A tanulás annak a szabad, kötetlen felfedezése, hogy mi érdekel engem. Önmagam megismerése, önmagam érdeklődésének, kíváncsiságának és képességeinek nyugodt, stresszmentes, élményteli feltérképezése. Hogy miről akarok tanulni, éppen ezért nékem magamnak kell eldöntenem, nem pedig másoktól kell megtudnom. Hogy…
[block]0[/block]